Nagybecskereki díjátadó a Bánáti-község legjobb tanulóinak

Nagybecskereki díjátadó a Bánáti-község legjobb tanulóinak

0 1518

Átadták a díjakat a Bánáti-község legjobb tanulóinak Nagybecskerekben, köztük Milijana Rakinnak is, akit a Törökkanizsai Gimnázium az év diákjának választott meg.

A nagybecskereki kultúrális központban megtartották az év legkiemelkedőbb általános- valamint középiskolás tanulóinak díjátadóját a bánáti község területéről. Ezen az eseményen Milijana Rakin is résztvett, akit az év diákjának választott meg a törökkanizsai Gimnázium. A díjátadót amelyet az Oktatásügyi és a Tudományért felelős Minisztérium támogatott, a belgrádi „Politika” nevű részvénytársaság szervezte meg, azzal a céllal, hogy a diákok még sokáig emlékezzenek az elért sikereikre. A diákok jutalma 25 ezüstérme volt, amelyek mindegyikén egy-egy közismert szerbiai személyiség szerepelt és amikhez egy könyv is járt, amelyben szövegek szerepeltek az adott személyiségekről. Az ajándékokat az oktatásügyi valamint a tudományért felelős miniszter segédje Zoran Kostić, az zrenjanini Iskolatanács elnöke Staniša Banjanin valamint a „Politika” képviselői adták át a jelenlevő diákoknak. Az nagybecskereki oktatásügyi tanácsos Tatjana Mihajlov is intézett hozzájuk néhány kedves és elismerő szót. Milijana elmondta nekünk, hogy a beszédek, amelyek ott elhangzottak arra buzdították őket, hogy tanuljanak továbbra is szorgalmasan, mert mindez megtérül:

„Jelenleg olyan a helyzet ebben az országban, hogy itt azok az emberek tudnak a legjobban és a legkönnyebben érvényesülni, akik szinte semmiért sem dolgoznak meg. Az ott elhangzottak alapján azonban ez mégsem így van. Arra ösztönöztek bennünket, hogy ne térjünk le a tudás és tanulás útjáról, mert a szorgalom és a kitartás meghozza a gyümölcsét. Minden tudás, amit az iskolában szereztünk, megmarad bennünk és a tudást senki sem veheti el tőlünk.”

Annak ellenére, hogy Milijana többé már nem a Gimnázium tanulója, szívesen ellátogat hozzánk, hiszen az iskola ajtaja számára és az összes tanuló számára nyitva áll. Arra a kérdésre, hogyan emlékezik majd vissza az iskolánkra, ezt válaszolta:

„Hálás vagyok az iskolámnak a tudásért, amit nyújtott nekem. Mindig emlékezni fogok a kitűnő tanárokra, akik minden tanulóval megtalálták a közös hangot és akik kiváló szakemberek. Nem fogom elfelejteni a különböző rendezvényeket sem, amelyeken mindannyian résztvettünk, amelyek közelebb hoztak bennünket egymáshoz és amelyek megtanítottak bennünket arra, hogy a csoportos munka és a csoportos tevékenységek milyen fontosak. Igaz barátságok is kötődtek, amelyek szintén nagyon fontosak az életünkben. Annak ellenére, hogy mindig is szerettem tanulni, a Gimnáziumban tanultam meg igazán tanulni. Be kell vallanom, hogy egy kicsit sajnálom, hogy elhagyom az iskolát, de erre a négy évre mindig szívesen fogok visszagondolni.”

A fordítást Kövecsek Anikó készítette Drašković Anastazija szerb nyelven írt bejegyzése alapján.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

Hozzászólás!